fejleckep

Hírek

November 25-én, Krisztus Király ünnepe

Krisztus Király vasárnapja egyházi év utolsó vasárnapja. - Krisztus királyi méltóságának a 20. sz-ig nem volt külön ünnepe. XIII. Leó p. (ur. 1878-1903) az 1900-as jubileumi év alkalmából a 20. sz. királyának hirdette ki a Megváltót, ezzel előkészítette az ünnepet. Akkor világszerte mindenütt a legmagasabb hegyek ormán, ill. magaslatokon kereszteket és Krisztus-szobrokat állítottak föl a Megváltó emlékezetére, közöttük a híres Béke-Krisztus-szobrot az Andok egyik legmagasabb csúcsán. - Az I. vh. után XI. Pius p. (ur. 1922-39) a →niceai zsinat 1600. évford-ján, 1925: szentévet hirdetett, melynek mottója: „Krisztus békéje uralkodjék Krisztus országában!” A szentév végén, XII. 11: rendelte el a p. a Quas primas enc-val Krisztus Király ünnepét. - Krisztus királyi méltóságának ünneplésével a népek, családok, személyek békéjének urát állította a hívek közé, hangsúlyozva, hogy Krisztus a megtestesüléssel és a megváltó halállal szerezte királyságát a világ üdvösségére. 

November hónap minden hétköznap esti szentmiséjét elhunyt hozzátartozóinkért ajánljuk fel. Kérjük a testvéreket, hogy hozzátartozóik nevét jegyezzék fel a templom bejáratánál levő asztalon elhelyezett lapokra (amit leadhatnak a sekrestyében, a plébániai irodán vagy perselyezéskor október 31-ig). Adományaikat templomunk fűtésére fordítjuk.

E kezdeményezés szerint 2018. október 18-án, helyi idő szerint 9 órakor világszerte gyermekek imádkoznak fél órán át a békéért és az egységért - számos helyen ezért akár a tanítást is szüneteltetik erre a fél órára. Kiinduló gondolata az a Szent Pio atyától származó gondolat, hogy „ha egymillió gyermek imádkozza a rózsafüzért, akkor a világ meg fog változni”. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia megbízásából az Országos Lelkipásztori Intézet hívja a gyermekeket, és ezért kéri a pedagógusokat, hogy közösen imádkozzák a rózsafüzért a világ békéjéért október 18-án 9 órától. Ez az alkalom ebben a formájában kiemelt hangsúlyt adhat októbernek mint a rózsafüzér hónapjának.

A Jezsuta Gimnázium diákjai reggel 9 órakor közösen végzik az Örvendetes Rózsafüzért.

Október 8-án, hétfőn van Magyarország főpátrónájának, Szűz Máriának, Magyarok Nagyasszonyának főünnepe.

Az ünnep története a magyar Millenniumhoz kapcsolódik, amikor Vaszary Kolos bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek kérésére XIII. Leó pápa engedélyezte a Magyarok Nagyasszonya ünneplését. Szent István halála előtt Szűz Mária oltalmába ajánlotta koronáját és országát. Felajánlása óta a Magyarok Nagyasszonyaként is tiszteljük a Szűzanyát. A felajánlás 1038-ban történt, Nagyboldogasszony ünnepén. A Hartwik-legenda szerint a szent király szemét és kezét a csillagok felé emelve így kiáltott föl: „Mennyek Királynéja, a világ dicsőséges megújítója, a Te oltalmadba, a Te legmagasabb könyörgésedbe ajánlom a szent egyházat püspökeivel és papságával, az országot előkelőivel és népével, mindnyájunknak búcsút mondva, a Te kezeidbe ajánlom lelkemet.” Magyarok Nagyasszonya tisztelete Szent László király uralkodása idején új virágzásba borult. Később a tatárokkal és a törökökkel szemben is Jézus és Mária nevét kiáltva harcoltak a magyarok. I. Lipót a török alóli fölszabadulás emlékére, hálája jeléül megismételte az ország fölajánlását Máriának a 17. század végén. Buda 1686. évi visszavételekor és a török kiűzésekor XI. Ince pápa üzenete volt a jelszó: "A Boldogságos Szűz ad segítséget!" Latinul: Beata Virgo Dabit Auxilium! (A kezdőbetűk Buda nevét adják ki.) A mecsetként használt budavári Nagyboldogasszony-templomban a magyar győzelem után leomlott a fal, amelyet - védelmül - a Szűz Mária szobra elé emeltek. Így jelent meg a Szent Szűz diadalmas alakja. Mátyás királytól kezdve egészen 1849-ig majdnem kivétel nélkül a Patrona Hungariae képével ékesek a magyar fémpénzek. Ezeket "máriásoknak" hívták.  A magyar hadilobogókon a Dózsa Györgyre bízott keresztes hadjáratból maradt ránk először Mária alakja. II. Rákóczi Ferenc, a "nagyságos fejedelem" zászlói közül kettőn is ott láthatták a Nagyasszonyt, de a hadbavonult főrendek is ilyen lobogók alatt harcoltak a törökök, majd a "németek" ellen. Az 1848/49-es csatákban Patrona Hungariae zászlói lobogtak, sőt még a kiegyezés után is több gyalogsági ezrednél is megmaradtak.  Vaszary Kolos bíboros kérésére a Szentszék is elismerte a Mária-tisztelet nemzeti jellegét. Mintegy kilenc évszázados töretlen hagyományt szentesített XIII. Leó, amikor 1896-ban külön ünnepet engedélyezett október második vasárnapjára. A Patrona Hungariae sajátos ikonográfiája a Napba öltözött Asszony ábrázolásából bontakozott ki: a Szűzanya fejére a tizenkét csillagú korona helyett a magyar Szent Korona került, a karján ülő kis Jézus kezébe az országalma, Mária másik kezébe pedig az ország jogara. Mi magyarok elsőként, de nem egyedül tiszteljük Nagyasszonyunknak, azaz nemzeti Patrónánknak a Boldogságos Szűz Máriát. Ő Bajorország, Franciaország, Ausztria Lengyelország, Mexikó, egész Latin-Amerika Katalónia és Dél-Ázsia Patrónája, valamint, az angol püspökök 1893-ban fölajánlották Angliát, melyet azóta Mária hozományának tartanak.

 

Október 8-án, hétfőn "Hogy-vagy" klub délelőtt 10-től 12-ig az Avasi Közösségi Tér társalgójában.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Október 15-én, hétfőn az esti szentmise után Biblia óra a kápolnában. Tartja: a plébános. Témája: a Teremtés könyve 3. fejezete – A bűnbeesés története.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Kedves Testvérek!

Szeptembertől hétköznap reggel 7:30 és este 18:00 órakor lesz szentmise.Kedden csak reggel!

Szentségimádás keddenként 18:00 és csütörtökönként 17:30-kor.

Vasárnapi szentmisék: 7:30, 8:30, 11:30, és 18:00 órakor lesznek.

Az Úrnapja Krisztus szent Testének és Vérének ünnepe. Szentháromság ünnepe utáni csütörtökön, Magyarországon a következő vasárnapon tartott főünnep.

Jóllehet Olaszországban, Európa számos országához hasonlóan vasárnap tartják Úrnapját, a Vatikán az ősi hagyományt követi és a Szentháromság vasárnapot követő csütörtökön tartja Krisztus Szent Testének és Vérének ünnepét. Ferenc pápa a székesegyháza, a Lateráni Szent János bazilika előtti téren este hét órakor kezdte a szentmisét, amire nagy szeretettel hívta a rómaiakat és a római zarándokokat. Szentbeszédében az Eucharisztia alapításának a gesztusairól elmélkedett. «Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre» (1 Kor 11,24-25) – utalt a pápa a homíliája kezdetén Pál apostolnak a korintusi közösséghez írt levelére, melyben kétszer is elmondja az eucharisztia alapítását. Jézus utolsó vacsorán mondott szavainak ez a legősibb tanúbizonysága.

 

Május 14-től 20-ig pünkösdvárás gyóntatással az esti szentmisékben, kedden és szombaton görög liturgiával.

Október 2.-tól, a hétköznapi szentmisék a kápolnában lesznek megtartva.

 

logo

Isteni Ige temploma - Avas-Déli Római Katolikus Plébánia

3529 Miskolc, Fényi Gyula tér 4.

Telefon: +36 46 303 474

E-mail: jezsu.plebania@gmail.com