fejleckep

Urunk megkeresztelkedésének ünnepe

A karácsonyi időt lezáró ünnep eseménye már harminc évvel későbbre tehető, mint az az éjszaka, időszámításunk kezdete, amikor Jézus megszületett a júdeai Betlehemben. A harminc évről senki nem vezetett naplót. Az evangéliumok beszámolnak arról, hogy Jézus fölnőtt, Isten és emberek előtt kedvességben. Ács lett Názáretben, és bérmunkásként kereste kenyerét.
Harmincéves korában aztán elhagyta Názáretet. A Jordán folyóhoz ment, ahol azokban a napokban már az egész országban hírét vették Keresztelő János föllépésének. Jézus is beállt a keresztelkedők közé. János ugyan tiltakozott:
„Neked kellene megkeresztelned engem”. Ám a názáreti Jézus, aki testvérévé fogadta az embereket, ragaszkodott a kereszteléshez, hogy minden megtörténjen, amit vállalt. Ez a kezdet szentháromságos esemény volt. (tovább a bővebben alatt)

Jánost mindig egy egész sokaság kereste, így sokan voltak jelen akkor is, amikor Urunk, Isten emberré lett Fia megkeresztelésekor megnyílt az ég, és az Atya szava hallatszott: „Ez az én szeretett Fiam, akiben kedvem telik”. János látta, amint a Szentlélek galamb képében leszáll Jézusra, és így mutatta be a jelenlévőknek Jézust: ő „az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűneit”.
Ezzel kezdetét vette Jézus nyilvános működése. Máté evangéliumában ezt olvassuk: „Így beteljesedett Izajás próféta jövendölése, aki ezt mondja: »Ez az én szolgám, akit kiválasztottam, szeretett fiam, akiben tetszésemet találom. A megroppant nádat nem töri le, a pislákoló mécsbelet nem oltja el, míg győzelemre nem viszi az igazságot” Isten Fia megszilárdítja az igazságot a földön, és elveszi bűneink gyalázatát. Földi életével, halálával és föltámadásával teljessé teszi a gondviselés tervét. A maga helyett elküldött Szentlélek pedig befejezi Krisztus művét, és mindent megszentel, azaz mindent Istenhez kapcsol.
A „Szentháromság” kifejezés nem szerepel az evangéliumokban. Azt azonban leírták az evangélisták, hogyan szólt Isten a Fiáról a keresztelésnél, majd később a Tábor hegyén. Máté és Lukács följegyezték Isten Fiáról, hogy a Szentlélek által Máriától született, emberként. Háromszáz év kellett ahhoz, hogy a keresztények kibogozzák ezeket a szentírási kijelentéseket. Szent Ágoston óta beszélünk a szentháromságos Istenről. Megérteni ma sem tudjuk, de helyesen tudunk beszélni Isten szentháromságos titkáról a Hitvallásban.
Egyvalami biztos: az Isten képére és hasonlatosságára teremtett és Isten által örök életre rendelt ember a názáreti Jézusban megismerte, hogyan éljen, s megtanulta, hogy ha elesik, Istenhez akkor is mindig visszatérjen a történelmet
végigkísérő Szentlélek erejéből. Ez a mi rendeltetésünk, és nem más. Azért lettünk, hogy teremtményi szinten örökösei legyünk Isten életének. Ez mit sem veszít érvényéből, így volt, és így lesz minden viszontagságon át, bármi történik is ezen a tapasztalati világon.
A keresztény hitnek a történelmi kezdetét ünnepelhettük Jézus születésével a karácsonyi napokban. Ha a minket üdvözíteni akaró Jóisten időt ad, akkor ebben az évben is fölszítjuk hitünk pislogó lámpását, Jézus Krisztus nyomában járunk, és keresztje által mindig föltápászkodunk kikerülhetetlen emberi bukásainkból. Adjunk hálát a keresztség ajándékáért, és igyekezzünk Jézust követve a mennyei Atya kedvében járni. (MK)

 

logo

Isteni Ige temploma - Avas-Déli Római Katolikus Plébánia

3529 Miskolc, Fényi Gyula tér 4.

Telefon: +36 46 303 474

E-mail: jezsu.plebania@gmail.com